Váratlan találkozás
hopp andrás
Nem ismertem fel azonnal, csak azután, hogy visszafordult a folyosón. Én is megfordultam. Hátulról, a kopottas kabátja alapján másnak hittem, olyasvalakinek, aki ha nem is guberál a kukában, de elrak akár egy nagyobb értékű üveget, amit nyilvános helyen talál. Az új visszaváltó rendszerben, ami már nem is olyan új, láttam már közelharcot az üres palackokért.
Százezres dzsekikben szokott flangálni. A sneaker márkája is nyilván valami dizájner cucc, nem ismerem. Akkora volt az okosórájának a kijelzője, mint a harminchármas dobozos sör talpa.
Néhány hete vagy hónapja kölcsönadta nekem az akkus sövénynyíróját a töltővel együtt, ami nálam maradt. A tuját fazoníroztam a kerítésnél, amikor arra sétált a kutyájával. Felajánlottam a társasháznak, hogy a drága, bénázó kertészek helyett megcsinálom. Éppen akkor sikerült kettényírnom a vezetéket. Egy sercenő szikra az aszfaltra pattant, pont a lába elé. Orbitális nagy faszság vezetékes sövényvágót forgalmazni, mert mindig útban van a kábel, hacsak nem tartja valaki közben, de akkor meg annak az okoskodó pofázását kellene hallgatnom. A mai akkus világban törvénnyel kéne betiltani, mint az otthoni vezetékes telefont. Ha valaki hülye az okostelefonhoz, használjon gondosórát. A biztosítékot is lecsaphattam, mert a szomszédom nem tudott kihajtani. A motoros kapu nem reagált és nem tudtuk, hogy áramkimaradáskor hogyan nyitható. Felajánlotta a Makitáját. Még délután el is hozta a címemre. Egy Tesla csomagtartójából vette ki. Nem tudom, miért adta nekem. Szimpi lehettem neki. A haverom is kölcsönadta a csaját egy hétvégére, de az meg összeszedett magának egy gyomorrontást és folyamatosan a budit nyomta, aztán elment meglátogatni az anyját. A Makita jobban bejött nekem.
Irányt kellett változtatnom még a parkolóban, hogy elkerüljem. Semmi kedvem nem volt a szófosáshoz, siettem. Nem tudtam hirtelen eldönteni, hogy visszamenjek-e a kocsihoz a palackokat visszarakni. Végül magammal cipeltem a boltba. A zsák gyakorlatilag elfoglalta a bevásárlókocsim egészét. Csak néhány tasak fűszer, zsugorfóliázott felvágott, meg kaparós sorsjegy fért volna még el. Igazság szerint nem is tudtam volna sokkal több dolgot vásárolni, mert három nappal azelőtt felmondtam a munkahelyen. A főnököm állandóan feladatokat tukmált rám. Ha meg elvégeztem, talált nekem új munkát. Mintha nem lett volna jobb dolga. Számonkért anélkül, hogy kíváncsi lett volna a véleményemre. Tegnap még vettem egy Jack Daniels-t, a mézes fajtából egy litert, meg egy kiló norvég lazacfilét, ami le volt akciózva, és csilis-csokis pattogatott kukoricát. Mázlista vagyok, mert egy sorsjeggyel gyakorlatilag visszanyertem a kosaram árát. Áthívtam az egyik haveromat chillezni. Vele is szívózott a főnöke. Próbálom rábeszélni, hogy ő is mondjon fel.
Aztán hirtelen megjelent a Lidlben, azon a részen, ahol a szerszámos polcok voltak. A bevásárlókocsija az enyémnek ütközött, pedig nem voltak sokan. Mint vonat az átjáróban. Éppen köszönni akartam neki, amikor kivette a palackos szákot a kocsimból, a földre tette, aztán levett a polcról egy sövénynyírót és odabaszta a kocsimba. Akkut és töltőt már nem keresett hozzá, pedig azok is voltak, csak kicsit arrébb. A kabátján nem kopás volt, hanem valamilyen minta, mit tudom én. Aztán szó nélkül elment.